Álláskeresési járadék

 

Ki jogosult álláskeresési járadékra?

 

Az a személy, aki

• álláskereső, és
• az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik,és
• kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és
• vállalkozói tevékenységet sem folytat, és
• munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és
• számára az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya (korábban munkaügyi kirendeltség) sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 

Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző három év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állt, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

 

 

A kereső tevékenység fogalmába minden olyan munkavégzés beletartozik, amelyért a munka elvégzője díjazást kap, akár munkaviszony, vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony stb. az alapja.

 

Kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is,

• aki az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szerepel, valamint
• aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt,
• illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

Abban az esetben, ha a vállalkozás tevékenysége rövidebb-hosszabb időre szünetel, a vállalkozás az egyéni vállalkozói nyilvántartásban továbbra is szerepel. Így a vállalkozói jogviszony szüneteltetésének idejét is kereső tevékenységnek kell tekinteni.

 

 

Milyen okmányok szükségesek az álláskeresési járadék megállapításához?

 

Amennyiben az ügyfél álláskeresési járadék iránti kérelmet terjeszt elő, a járási hivatal foglalkoztatási osztálya (korábban munkaügyi kirendeltség) az alábbi dokumentumokat kéri:

A nyilvántartásba vételhez szükséges dokumentumok:

• Személyi igazolvány
• Lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
• Taj kártya
• Adó igazolvány
• Iskolai, illetve szakképzettséget igazoló okirat/ok

 

Álláskeresési ellátás megállapításához szükséges dokumentumok:

• Igazolás a vállalkozói igazolvány visszaadásáról/vállalkozói tevékenység megszüntetéséről
• OEP igazolvány
• Bankszámlaszám –amennyiben rendelkezik vele
• Igazolólap az álláskeresési járadék és segély megállapításához
• Adatlap bírósági végzéssel megállapított tartási kötelezettségekről – MIL
• Jövedelemadó adatlap a munkaviszony megszüntetésekor
• Személyi igazolvány és lakcímkártya
• A 2010. január 1-je előtt megszűnt munkaviszonyok esetén: Igazolólap a munkanélküli-járadék megállapításához c. nyomtatvány (eredeti aláírt példánya).

 

 

Mennyi az álláskeresési járadék összege?

Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani.

 

A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél.

 

Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a.

 

 

Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?

Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg.

 

A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a járási hivatal foglalkoztatási osztályánál (korábban munkaügyi kirendeltségnél) történő jelentkezésének a napja. Ha az álláskereső a járadék iránti igényét – a személyes jelentkezését megelőzően – elektronikus levél útján küldte meg a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályának (korábban munkaügyi kirendeltségének), az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az adatoknak az állami foglalkoztatási szervhez történő megérkezésének napja. (2013. január 1-től az álláskeresési ellátás iránti igényt, az ellátást érintő körülményekben bekövetkezett változást elektronikus levélben is be lehet jelenteni).

 

Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap.

 

 

Mikor szünetel az álláskeresési járadék folyósítása?

Ha az álláskereső:

• terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre válik jogosulttá,
• előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti kivéve, ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
• rövid időtartamú közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,
• rövid időtartamú, legfeljebb 90 napig tartó kereső tevékenységet folytat – az egyszerűsített foglalkoztatás kivételével, – feltéve, hogy ezt a munkavégzés megkezdése előtt bejelentette a járási hivatal foglalkoztatási osztályán (korábban munkaügyi kirendeltségen),
• keresetpótló juttatásban részesül,
• az önkéntes tartalékos katonai szolgálat keretében történő tényleges szolgálatot teljesít annak  teljes időtartamára.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkát nem kell bejelenteni, és az álláskeresési ellátást tovább kell folyósítani.

Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak az álláskeresési járadékra való jogosultság feltételei, az álláskeresési járadékot tovább kell folyósítani.

 

 

Mikor szűnik meg az álláskeresési járadék folyósítása?

Ha az álláskereső:

• kéri,
• megváltozott munkaképességű személyek ellátására válik jogosulttá,
• oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,
• meghalt,
• az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,
• olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét
• elérő rendszeres támogatásban részesül
• keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha az 90 napnál rövidebb időtartamú, ideértve az egyszerűsített
• foglalkoztatást is

 

 

Mikor kell megszüntetni az álláskeresési járadék folyósítását?

Ha az álláskereső:

• álláskeresési járadékban részesül és törlik a nyilvántartásból,
• kereső tevékenységet folytat és ennek tényét a tudomására jutástól számított 15 napon belül elmulasztotta bejelenteni

 

 

Az Álláskeresési járadék egyösszegű kifizetésének esetei

a)

Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően, akkor kérelmére a folyósítási időből még hátra lévő időtartamra járó járadék meghatározott összegét egy összegben ki kell fizetni. A  kifizetés feltétele, hogy az  előzőekben meghatározott napig  folyamatosan munkaviszonyban álljon és a munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresőnek az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

Az egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

Nem fizethető ki a fennmaradó összeg abban az esetben, ha ugyan azzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amelynél az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően munkaviszonyban állt.

 

b)

Amennyiben  az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít határozatlan időtartamú teljes, vagy legalább napi négy óra munkaidejű részmunkaidős munkaviszonyt, az előző pontban részletezett mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a keresőtevékenység létesítésének bejelentését követő számfejtés időpontjában kell kifizetni.

 

 

Forrás: NFSZ

Bővebb információért keresse fel a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályát.

 

vissza